Az első két nap

Szabitól kaptam kölcsön egy kicsit a laptopját, pár szó, ami eszembejut.
Az idetunk egész sima volt, mindössze Franfurt előtt álltunk vagy 1 órát az autópályán, kisebb nagyobb megszakításokkal. Hajnali 3 vagy 4 körül érkeztünk meg a szállásunkra, ahol nem találtunk senkit, így reggelig a kocsiban próbáltunk szunyókálni. Nem volt kényelmes.

Aztán Sanyi olyan szépen magyarázta, hogy kik vagyunk és miért jöttünk, hogy megkaptuk a szobáinkat délután helyett már reggel, így a péntek reggelt ágyban alvással keztük. Hát jól esett!

10 körül elmentünk a pályára, ami 25 km-re van, de inkább 40-re. A versenyt egy Tökölhöz, Lacházához hasonló reptéren rendezik, csak ez sajnos aszfaltos pálya, ráadásul emelkedik...
A pályaépítők mentek pár próbafutamot, elképesztően poros a pálya, pedig addigra már egy seprőkocsi is végigment párszor.

Az időmérést ezúttal is a holland szövetség (DHRA) csapata végzi, de a pályaburkolat kezelését viszont két angol fickó fogja csinálni.  Már régen rossz, hogy amikor este ötkör eljöttünk, még neki se kezdtek.

Már most is igen sok versenyző van kint, legtöbbjük lakóautóval, lakókocsival, sátorral, csak mi vagyunk ilyen puhányok, hogy szállodában pihenünk. Azért jó ez :)

Elvileg holnapra már lezsíroztam a Ford Thunderbird (7.6x @ 29x) mérését, meglátjuk sikerül-e összehozni.

A két magyar FWD huszár átment a gépátvételen kisebb azonnal orvosolható problémákkal, Sanyi a tavalyi győztesnek járó 201-es, Szabyk a 206-os rajtszámot kapta.

A fiúk harci kedve remek, nincs szünet a jókedvben sem, remélem holnap, az első próbafutamok után sem fog kókadni senki kedve.  Esetleg az ellenfeleké... :)

A hibákért elnézést, Szabi kéri vissza már a laptopját, nem tudom átolvasni.